Az RDF Erõforrás Leíró Keretrendszer alapfogalmai és absztrakt szintaxisa

W3C Ajánlás, 2004. Február 10.

Jelen verzió (angol eredeti):

http://www.w3.org/TR/2004/REC-rdf-concepts-20040210/

Legutolsó verzió (angol eredeti):

http://www.w3.org/TR/rdf-concepts/

Elõzõ verzió (angol eredeti):

http://www.w3.org/TR/2003/PR-rdf-concepts-20031215/

Szerkesztõk:

Graham Klyne (Nine by Nine), <gk@ninebynine.org>

Jeremy J. Carroll (Hewlett Packard Labs), <jjc@hpl.hp.com>

Sorozatszerkesztõ:

Brian McBride (Hewlett Packard Labs) <bwm@hplb.hpl.hp.com>

Kérjük, kövesse figyelemmel a dokumentum eredeti angol nyelvû változatára vonatkozó hibajegyzéket, mert ez normatív korrekciókat is tartalmazhat.

A dokumentumról további fordítások is rendelkezésre állnak.

Copyright © 2004 W3C^® (MIT, ERCIM, Keio), Minden jog fenntartva. Alkalmazandók a W3C felelõsségi, védjegyoltalmi, dokumentumhasználati és szoftverlicenc elõírásai.

---

Absztrakt

Az RDF (Resource Description Framework) egy keretrendszer a weben történõ információábrázolás céljára.

Ez a dokumentum egy absztrakt szintaxist definiál, amelyre az RDF épül, és amely arra szolgál, hogy az RDF konkrét szintaxisát annak formális szemantikájához kapcsolja. A dokumentum ismerteti továbbá a keretrendszer tervezési céljait, alapfogalmait, adattípus rendszerét, karakterszabványait, valamint URI hivatkozásainak kezelését.

1. Bevezetés

Az RDF (Resource Description Framework) egy keretrendszer a weben történõ információábrázolás céljára.

Ez a dokumentum egy absztrakt szintaxist definiál, amelyre az RDF épül, és amely arra szolgál, hogy az RDF konkrét szintaxisát annak formális szemantikájához kapcsolja. Ez az absztrakt szintaxis teljesen különbözik az XML fa-struktúrán alapuló, un. "infohalmazától" [XML-INFOSET]. A dokumentum tárgyalja továbbá a tervezési célokat, az alapvetõ RDF fogalmakat, az adattipizálást, a karakterszabványosítást és az URI hivatkozások kezelését.

Az RDF normatív dokumentációja az alábbi területek dokumentumaiból tevõdik össze:

• az XML szerializációs szintaxisából [RDF-SZINTAXIS],
• az RDF formális szemantikájából [RDF-SZEMANTIKA], valamint
• a jelen dokumentum 4., 5. és 6. fejezetébõl.

E dokumentum megfelelõ fejezeteinek címében jelezzük, ha a bennük szereplõ információk normatív hatályúak. Az ilyen fejezetekben lévõ kiemelt Megjegyzések azonban itt is csak informatív jellegû információkat közölnek.

A keretrendszert úgy tervezték meg, hogy a szókészletek egymásra rétegezhetõek legyenek. Az RDF és az RDF Séma [RDF-SZÓKÉSZLET] a szókészletek elsõ rétegét alkotják. Más szókészletek (mint pl. az [OWL] szókészlet, vagy azok az alkalmazások, amelyeket az [RDF-BEVEZETÉS]) is megemlít, még fejlesztés alatt állnak.

1.1 A dokumentum szerkezete

A 2. fejezet a rendszer alapvetõ indokait és tervezési céljait ismerteti. Ezt követi az alapfogalmak bemutatása a 3. fejezetben, míg a 4. fejezet az RDF céljaira tartalékolt URI hivatkozásokat tárgyalja.

Az 5. fejezet az adattípusokat, ezen belül az 5.1 szekció a literális kifejezések XML tartalmát ismerteti. Az RDF absztrakt szintaxisának definíciója pedig a 6. fejezetben található.

A 7. fejezet az RDF-ben használt URI hivatkozások erõforrásrész-azonosítójának (fragment identifier) szerepével ismerteti meg az olvasót.

2. Motivációk és célok

Az RDF-nek olyan absztrakt szintaxissal kell rendelkeznie, mely egy egyszerû, gráf alapú adatmodellt, valamint egy olyan formális szemantikát tükröz, amelyben a következmény (entailment) fogalma igen szigorúan definiált, hogy ennek alapján az RDF adatokból jól megalapozott információkat lehessen levezetni.

2.1 A motivációk

Az RDF fejlesztését (egyebek között) az alábbi várható alkalmazások motiválták:

• Web meta-adatok elõállítása: információk nyújtása a webforrásokról, és azokról a rendszerekrõl, amelyek ezeket használják (pl. a tartalom minõsítése, a képességek leírása, a személyi adatvédelem preferenciái stb.).
• Olyan alkalmazások, amelyek inkább nyílt, mint korlátozott információs modellt igényelnek (pl. tevékenységek ütemezése, szervezeti folyamatok leírása, webforrások megjegyzésekkel való ellátása stb.).
• Annak megoldása, hogy a géppel feldolgozható információk (alkalmazási adatok) esetében is megvalósuljon ugyanaz, mint ami a World Wide weben a hipertext információk esetében már megvalósult: vagyis, hogy váljék lehetõvé az adatok feldolgozása azon a körön kívül is, amelyben azokat létrehozták, mégpedig úgy, hogy mindez Internetes méretekben is jól mûködjék.
• Együttmûködés az alkalmazások között: különbözõ alkalmazásoktól származó adatok kombinálása annak érdekében, hogy ily módon újabb információkhoz juthassunk.
• A weben tárolt információk automatikus feldolgozása szoftver ágensek segítségével: a weben ma egy átmenet zajlik a csupán ember által olvasható információk kezelésétõl, az egymással kooperáló számítógépes folyamatok világméretû hálózata felé. Az RDF e folyamatok közös nemzetközi nyelvének szerepét töltheti be.

Az RDF-et úgy tervezték meg, hogy alkalmas legyen a flexibilis, minimálisan korlátozó adatábrázolásra. Ennek használhatónak kell lennie tehát olyan elszigetelt alkalmazásokban is, ahol az egyedileg tervezett formátumok közvetlenebbek, és könnyebben érthetõk, de ahol az RDF (az egyetemességénél fogva) megnöveli az információk értékét azáltal, hogy lehetõvé teszi az adatok többcélú, megosztott felhasználását az Interneten futó különféle alkalmazások számára.

2.2 A tervezési célok

Az RDF konstrukciójának megtervezésekor az alábbi célokat tartottuk szem elõtt:

• hozzunk létre egy egyszerû adatmodellt
• definiáljunk egy formális szemantikát, és egy bizonyítható helyességû következtetési mechanizmust
• építsünk fel egy bõvíthetõ, URI alapú szókészletet
• használjunk XML alapú szintaxist
• támogassuk az XML Séma adattípusainak használatát
• tegyük lehetõvé, hogy bárki, bármely erõforrással kapcsolatban állításokat fogalmazhasson meg

2.2.1 Egyszerû adatmodell

Az RDF adatmodellje egyszerû, azt az alkalmazások könnyen feldolgozhatják és manipulálhatják. Az adatmodell független bármilyen specifikus szerializációs szintaxistól.

Megjegyzés: az "adatmodell" kifejezésben a "modell" szónak itt más az értelme, mint a "modell-elmélet" kifejezésben. (Az [RDF-SZEMANTIKA] dokumentum további információkat tartalmaz a modell-elméletrõl, ahogyan azt a matematika és a logika szakirodalmában használják).

2.2.2 Formális szemantika és következtetés

Az RDF formális szemantikája megbízható alapot teremt egy RDF kifejezés jelentésébõl történõ következtetésekhez. Ezt azzal éri el, hogy egy nagyon szigorú következmény fogalmat támogat, amelynek alapján megbízható következtetési szabályok definiálhatók az RDF adatokból következõ konklúziók levonására.

2.2.3 Bõvíthetõ, URI alapú szókészlet

A szókészlet korlátlanul bõvíthetõ, minthogy ez URI hivatkozásokra (URI references vagy URIrefs) épül, amelyek (opcionálisan) un. erõforrásrész-azonosítót (fragment Identifier-t) is tartalmazhatnak. Az RDF-ben URI hivatkozásokat használunk minden dolognak a megnevezésére.

A hivatkozások mellett, a másik típusú érték, ami az RDF adatokban megjelenik, az a literál.

2.2.4 XML alapú szintaxis

Az RDF-ben van egy ajánlott XML szerializációs szintaxis: az [RDF-SZINTAXIS], mellyel alkalmazások közötti információcsere céljára kódolhatjuk az adatmodellt.

2.2.5 XML Séma adattípusok használata

Az RDF olyan adatértékeket használ, amelyeket az XML Séma adattípusainak megfelelõen ábrázolunk [lásd: XML-SCHEMA2], elõsegítve ezzel az adatcserét az RDF alkalmazások és más XML alkalmazások között.

2.2.6 Bárki tehessen kijelentéseket bármilyen erõforrásról

Az RDF, hogy teljes Internet szélességben megkönnyítse ezt a mûveletet, egy "nyitott világ" jellegû keretet biztosít, amelyben bárki, bármelyik erõforrásról állításokat fogalmazhat meg.

Az RDF-ben általában nem feltételezzük, hogy bármelyik forrásról komplett információ áll rendelkezésre. Az RDF azt is megengedi, hogy képtelen, vagy inkonzisztens állításokat is megfogalmazzunk. Ezért nem árt, ha az RDF-et használó alkalmazások fejlesztõi tudatában vannak ennek, és úgy tervezik meg az alkalmazásaikat, hogy azok tolerálni tudják a nem komplett, és nem ellentmondás-mentes információforrásokat is.

3. RDF fogalmak

Az RDF az alábbi fogalmakat használja:

• Gráf adatmodell
• URI alapú szókészlet
• Adattípusok
• Literálok
• XML szerializációs szintaxis
• Egyszerû tények kifejezése
• Következmény (Entailment)

3.1 A gráf adatmodell

Az RDF-ben bármilyen kifejezés alapstruktúrája olyan tripletek (egyszerû kijelentõ mondatok) gyûjteményébõl áll, amelyek mindegyike egy alanyt (subject), egy állítmányt (predicate) és egy tárgyat (object) tartalmaz. Az ilyen tripletek halmazát RDF gráfnak nevezzük (ezt formálisabban a 6. fejezet definiálja). Ez a gráf egy csomópont-és-irányított-él típusú diagrammal ábrázolható, amelyben minden tripletet egy csomópont-él-csomópont kapcsolat reprezentál (innen a "gráf" elnevezés).

Minden triplet egy kijelentést ábrázol, amely a két csomóponttal jelölt dolog közötti viszonyt írja le. Mint fentebb említettük, minden triplet az alább definiált három részbõl áll:

1. egy alanyból,
2. egy tárgyból, és
3. egy állítmányból, mely viszonyt fejez ki (ezt tulajdonságnak is nevezzük).

Az él iránya szignifikáns, és ennek mindig a tárgyra kell mutatnia.

Az RDF gráf csomópontjai a gráf alanyai és tárgyai.

Egy RDF triplet azt jelenti ki, hogy az alany és a tárgy által megjelölt dolgok között az állítmány által megfogalmazott viszony áll fenn. Egy RDF gráf állítástartalmát a gráfot alkotó tripletek állításainak összessége adja, vagyis egy RDF gráf jelentése nem más, mint a benne lévõ összes triplet által megfogalmazott kijelentés konjunkciója (logikai ÉS kapcsolata). Az RDF gráfok jelentésének formális definícióját az [RDF-SZEMANTIKA] fogalmazza meg.

3.2 URI alapú szókészlet, illetve csomópont azonosítás

Egy csomópont lehet egy URI egy opcionális erõforrásrész-azonosítóval (URI hivatkozás vagy URIref), lehet egy literál, vagy lehet egy üres csomópont (ez utóbbinak nincs külön azonosítási formája). A tulajdonságok (a gráf-élek) szintén lehetnek URI hivatkozások. (Az URI hivatkozási formákat a 4. fejezet [URI] szakasza mutatja be, megjegyezve, hogy relatív URI-ket nem használunk az RDF gráfban. Lásd a 6.4 szekciónál is.)

Egy URI hivatkozás, vagy egy literal, amelyet csomópontként használunk, annak a dolognak az azonosítója, amit a csomópont reprezentál. Egy olyan URI hivatkozás, amelyet állítmányként (tulajdonságként) használunk, annak a két dolognak a viszonyát azonosítja, amelyet összekapcsol. Egy állítmányként használt URI hivatkozás nemcsak élként, hanem csomópontként is elõfordulhat ugyanabban a gráfban [minthogy a tulajdonságokról, magukról, is tehetünk állításokat – a ford.].

Az üres csomópont egy olyan csomópont, mely nem URI hivatkozás, és nem is literál. Az RDF absztrakt szintaxisában az üres csomópont csak egy speciális segédcsomópont, amelyet egy vagy több RDF kifejezés használ, de amelynek nincs valódi neve.

Egyes lineáris RDF gráf ábrázolásoknál használnak egy névkonvenciót az olyan azonosítatlan erõforrások megnevezésére, amelyekre egynél több RDF kifejezés hivatkozik: ez az ürescsomópont-azonosító egy helyi név, mely megkülönböztethetõ minden URI-tõl és minden literáltól. Amikor gráfokat egyesítünk, azok üres csomópontjai továbbra is megkülönböztethetõk kell hogy maradjanak, ha az ilyen csomópontok jelentését meg kell õrizni; ehhez szükség lehet az azonosítójuk újra-allokálására. Jegyezzük meg azonban, hogy az ürescsomópont-azonosítók nem részei az RDF absztrakt szintaxisának, vagyis az ilyen csomópontokat tartalmazó tripletek ábrázolása teljes mértékben az alkalmazott konkrét szintaxistól függ.

3.3 Adattípusok

Az RDF-ben adattípusokat használunk olyan értékek ábrázolására, mint egész számok, lebegõpontos számok és dátumok.

Egy adattípus egy lexikális térbõl, egy értéktértbõl, valamint egy lexikálisról értékre történõ leképezésbõl áll (lásd az 5. fejezetben).

Például: az xsd:boolean XML Séma adattípusnak a lexikálisról értékre történõ leképezése az alábbi (itt látható, hogy az értéktér értékeinek, amelyeket a T és az F (Igaz és Hamis) reprezentál, kétféle lexikális reprezentációja is van):

Az RDF csupán egyetlen adattípust definiál elõre: az rdf:XMLLiteral-t, amelyet az XML RDF-be történõ beágyazása céljából használnak (lásd az 5.1 szekciót).

Az RDF-ben nincsenek olyan beépített fogalmak, mint pl. számok, dátumok, vagy más szokásos értékek. Ehelyett az RDF a rajta kívül definiált adattípusokra hagyatkozik, amelyeket URI hivatkozásokkal azonosít. Várható, hogy az XML Séma elõre definiált adattípusait [XML-SCHEMA2] széles körben használják majd RDF célokra is.

Maga az RDF nem rendelkezik ugyan új adattípusok definiálására alkalmas mechanizmussal, azonban az XML Séma [XML-SCHEMA2] biztosít egy megfelelõ bõvítési lehetõséget olyan új adattípusok definiálására, amelyeket az RDF-ben is használni lehet.

3.4 Literálok

A literálokat olyan értékek azonosítására használjuk, mint pl. számok vagy dátumok. Az azonosítás az értékek lexikális ábrázolása útján történik. Bármit, amit literállal ábrázolhatunk, akár URI hivatkozással is ábrázolhatnánk, de gyakran célszerûbb és intuitívebb egy literál használata.

Egy literál lehet egy RDF állítás tárgya, de nem lehet az alanya, és nem lehet az állítmánya.

A literálok lehetnek típus nélküliek vagy tipizáltak :

• A típus nélküli (plain) literál egy opcionális nyelv-teggel (lang) kombinált karakterlánc. Ez nyílt szövegként használható a megadott természetes nyelven. Amint azt az RDF formális szemantikája [RDF-SZEMANTIKA] ajánlja, ezeknek a típus nélküli literáloknak öndefiniálóknak kell lenniük.
• A tipizált (typed) literál szintén egy karakterlánc, amit azonban egy adattípusra mutató URI-vel kombinálunk. Egy ilyen literál a megnevezett adattípus értékterének egyik elemét jelenti, amelyet úgy kapunk meg, hogy a literális adat karakterláncára alkalmazzuk az adott literál lexikálisról értékre történõ leképezésének szabályát.

A 3.3 szekció példáját folytatva: azok a tipizált literálok, amelyeket az xsd:boolean XML Séma adattípus segítségével definiálhatunk, a következõképpen néznek ki:

Olyan szövegekben, amelyek jelöléseket (markup) tartalmazhatnak, rdf:XMLLiteral osztályú tipizált literálokat használunk. Ha nyelvet kell rendelnünk a literálhoz, akkor azt explicit jelölésként adjuk meg, tipikusan az xml:lang attribútum segítségével. Ezen az úton [XHTML] is beépíthetõ az RDF-be, de ilyenkor néha egy további span vagy div elemre is szükség lehet, amelyben a lang vagy xml:lang attribútumot el tudjuk helyezni.

Mind a tipizált, mind a típus nélküli literálok szövegének ajánlott karakterkódja a Unicode Normal Form C [NFC]. Ezt a döntést a [CHARMOD] motiválta, különösen annak 4. fejezete (Early Uniform Normalization).

3.5 Egyszerû tények kifejezése RDF-ben

Egy egyszerû tény valamilyen viszonyt fejez ki két dolog között. Egy ilyen tényt egy RDF triplettel fejezhetünk ki, amelyben az állítmány nevezi meg a viszonyt, az alany és a tárgy pedig a két dolgot, amelyre az állítmány vonatkozik. Egy ilyen tény ismerõs ábrázolása pl. egy relációs adatbázis két oszlopból álló táblázatának egyik sora, ahol a két oszlop egy RDF triplet alanyának és tárgyának, a táblázat neve a pedig a triplet állítmányának felel meg. További, hasonló tényábrázolási forma a bináris reláció vagy a kétváltozós predikátumfüggvény az elsõrendû logikában.

A relációs adatbázisok megengedik, hogy a táblázatuknak tetszõleges számú oszlopa legyen. A táblázat egy sora ebben az esetben olyan információt reprezentál, mely az elsõrendû logikában egy n-áris relációnak, vagy többváltozós predikátumfüggvénynek felel meg. Egy ilyen sort, vagy predikátumfüggvényt természetesen dekomponálni szükséges ahhoz, hogy RDF tripletekkel ábrázolhassuk. Ennek legegyszerûbb módja az, hogy bevezetünk egy új, üres csomópontot, mely a sornak felel meg, és egy-egy tripletet adunk meg a sor minden cellája számára. Ily módon minden triplet alanya megfelel az üres csomópontnak, az állítmánya a megfelelõ oszlop nevének, a tárgya pedig a cellában lévõ értéknek. Az üres csomópontnak lehetne egy rdf:type tulajdonsága is, mely a táblázat nevének felelne meg.

Példaképpen vizsgáljuk meg az [RDF-BEVEZETÉS] 6. ábráját:

Az RDF bevezetõ tankönyve, 6. ábrája: Üres csomópont használata

Az így ábrázolt információ megfelelne mondjuk egy "ALKALMAZOTTAK CÍMEI" táblázat egyik sorának, ahol az elsõdleges kulcs az "ALKALMAZOTTAZONOSÍTÓ" (az ábrán: staffid), a további oszlopok pedig a VÁROS, az UTCA, az ÁLLAM és az IRÁNYÍTÓSZÁM (az ábrán: city, street, state és postalCode).

Láthatjuk tehát, hogy egy összetettebb tényt tudtunk ábrázolni az RDF-ben azáltal, hogy konjunkcióba (logikai ÉS kapcsolatba) hoztuk az egyszerû bináris viszonyokat. Megjegyzendõ azonban, hogy az RDF nem teszi lehetõvé a diszjunkció (VAGY kapcsolat) és a negáció (NEM) kifejezését.

Bõvíthetõ, URI alapú szókészleténél fogva az RDF lehetõvé teszi, hogy segítségével tényeket fogalmazzunk meg tetszõleges alanyokról; vagyis, hogy névvel azonosított tulajdonságot jelentsünk ki meghatározott, és szintén névvel azonosított dolgokról. Minthogy konstruálhatunk URI alapú azonosítót bármilyen megnevezhetõ dolog számára, ezért az RDF-ben minden elképzelhetõ dologról megfogalmazhatunk tényállításokat.

3.6 Következmény (Entailment)

A jelentésrõl és a következtetésrõl alkotott elképzeléseket az RDF-ben a következmény formális koncepciója támasztja alá, amelyet az [RDF-SZEMANTIKA] kimerítõen ismertet. Ennek lényege röviden: egy A RDF kifejezésnek akkor, és csak akkor következménye egy B RDF kifejezés, ha a világ dolgainak minden lehetséges elrendezése, mely igazzá teszi A-t, egyben igazzá teszi B-t is. Ezen az alapon, ha A igaz volta belátható vagy bizonyítható, akkor ebbõl B igazsága következik.

4. Az RDF szókészlete, URI-je és névtere (Normatív)

Az RDF URI hivatkozásokat használ az erõforrások és tulajdonságok azonosítására. Egyes URI hivatkozásoknak speciális jelentést tulajdonít az RDF. Például az alábbi karakterlánccal kezdõdõ URI hivatkozásokat az RDF specifikáció definiálja:

• http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns# (ezt konvencionálisan az rdf: névtér-prefixhez asszociálja a specifikáció.)

Ha ezt az URI elõtét-karakterláncot az RDF/XML szerializációban használjuk, az mindig olyan XML névtér-neveknek [XML-NS] felel meg, amelyek az RDF szókészlet kifejezéseihez asszociálódnak.

Az rdf: névtérben lévõ szókészlet kifejezéseit az RDF szintaxis-specifikáció [RDF-SZNTAXIS] 5.1 szekciója sorolja fel. Az RDF specifikációk e kifejezések közül néhányat specifikus RDF fogalmak megnevezésére definiáltak, míg mások szintaktikai célokat szolgálnak (pl. az rdf:ID az RDF/XML szintaxis része).

5. Adattípusok (Normatív)

Az RDF-ben használt adattípus-absztrakció kompatibilis az XML Séma 2. részének [XML-SCHEMA2] adattípusainál használt absztrakcióval.

Egy adattípus egy lexikális térbõl, egy értéktérbõl, és egy lexikálisról értékre történõ leképezésbõl áll.

Egy adattípus lexikális tere Unicode [UNICODE] karakterláncok halmaza.

Egy adattípus lexikálisról értékre történõ leképezése olyan párok halmaza, amelyek elsõ eleme az adattípus lexikális teréhez, a második pedig az értékteréhez tartozik:

• A lexikális tér minden egyes eleme az értéktérnek pontosan egy eleméhez van párosítva: ahhoz, amelyre leképezõdik.
• Az értéktér minden egyes eleme összepárosítható a lexikális tér akárhány (beleértve: nulla számú) elemével (az érték lexikális ábrázolásaival).

Egy adattípus azonosítható egy vagy több URI hivatkozással.

Az RDF jól mûködik bármilyen adattípus-definícióval, amely megfelel ennek az absztrakciónak, akkor is, ha azt nem az XML Séma szerint definiálták.

Az XML Séma néhány beépített adattípusa viszont nem alkalmas az RDF-ben (adatként) történõ használatra. Például a QName (minõsített név) adattípus elvárja, hogy a névtérdeklaráció szkópban legyen (azaz a QName adattípust használó kontextus látókörén belül legyen) a leképezés során, ezért a használata nem ajánlott az RDF-ben. Az [RDF-SZEMANTIKA] az XML Séma specifikus beépített adattípusainak részletesebb kifejtését tartalmazza.

5.1 XML tartalom az RDF gráfon belül

Az RDF lehetõvé teszi XML tartalom beépítését egy megfelelõ literális érték formájában. Ezt a lehetõséget tipikusan az RDF/XML szintaxis [RDF-SZNTAXIS] rdf:parseType="Literal" konstrukciójának a használata teremti meg.

Az efféle tartalmat úgy jelöljük az RDF gráfban, hogy egy olyan tipizált literált használunk, amelynek az adattípusa egy speciális, beépített adattípus, az rdf:XMLLiteral, amely a következõképpen van definiálva:

Az URI hivatkozás ennek az adattípusnak az azonosításhoz:

http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#XMLLiteral.

Az adattípus lexikális tere

az összes olyan karakterlánc halmaza:

• mely szintaktikailag kiegyenlített, önhordó XML tartalmat ábrázol [XML];
• amelynek UTF-8 szerinti kódolása [RFC 2279] egy exkluzív kanonikus XML formát eredményez, kommentárokkal és üres InclusiveNamespaces PrefixList paraméterrel. (Ez a prefixlista azokat a névtér-prefixeket sorolja fel, amelyeket a kanonikus XML ajánlásnak [XML-XC14N] megfelelõen használunk.);
• amelynek beágyazása bármely XML nyitóteg és záróteg közé olyan dokumentumot eredményez, mely megfelel az XML névterek (XML Namespaces [XML-NS]) elõírásainak.

Az adattípus értéktere

olyan entitások (XML értékek) halmaza, amely

• diszjunkt a lexikális tértõl;
• diszjunkt bármilyen XML Séma adattípus [XML-SCHEMA2] értékterétõl;
• diszjunkt a Unicode karakterláncok [UNICODE] halmazától;
• és egy-az-egyben megfelel a saját lexikális terének.

Az adattípus leképezése

egy-az-egyhez típusú leképezés a lexikális térrõl az értéktérre, ami azt jelenti, hogy a leképezés injektív és szürjektív.

Megjegyzés: Ennek az adattípusnak nem minden értéke felel meg az [XML 1.1] szabványnak. Ha egy ilyen megfelelés kívánatos, akkor csak azok az értékek használhatók, amelyek teljesen normalizáltak az XML 1.1 szabályai szerint.

Megjegyzés: Itt az XML értékek halmaza úgy képzelhetõ el, mint az [XML-INFOSET] halmaz, vagy az [XPATH] csomópont-halmaz, amelyet egy megfelelõ egyenlõségi függvénnyel megfeleltetünk a lexikális formának.

Megjegyzés: Az RDF alkalmazások használhatnak további egyenértékûségi relációkat is, pl. olyanokat, amelyek egy xsd:string adattípust egy rdf:XMLLiteral adattípusnak feleltetnek meg, amelynek eredménye az adott karakterlánccal azonos egyetlen szövegcsomópont lesz.

6. Absztrakt szintaxis (Normatív)

Ez a fejezet az RDF absztrakt szintaxisát definiálja, mely lényegében tripletek egy halmaza, amelyet RDF gráfnak nevezünk.

Ez a fejezet, egyebek mellett, az RDF gráfok közötti egyenértékûséget is definiálja. Az egyenértékûség definíciója az RDF tesztsorozat [RDF-TESZTEK] specifikációjának támogatásához szükséges.

6.1 RDF tripletek

Egy RDF triplet három komponensbõl áll:

• az alanyból, ami egy RDF URI hivatkozás, vagy egy üres csomópont
• az állítmányból, ami egy RDF URI hivatkozás
• a tárgyból, mely egy RDF URI hivatkozás, egy literál vagy egy üres csomópont

Az RDF tripletet konvencionálisan alany, állítmány, tárgy sorrendben írjuk.

Az állítmányt a triplet tulajdonságának is nevezzük.

6.2 RDF gráfok

Az RDF gráf tripletek egy halmaza.

Egy RDF gráf csomópontjainak halmazát a gráf tripletjeinek alanyai és tárgyai alkotják.

6.3 Gráfok egyenértékûsége

Két RDF gráf, G és G', akkor egyenértékû, ha egy olyan, M bijektív leképezés áll fenn a két gráf csomópontjainak halmazai között, ahol:

1. M az üres csomópontokat üres csomópontokra képezi le.
2. M(lit)=lit minden lit RDF literál esetén, mely G-nek csomópontja.
3. M(uri)=uri minden uri RDF URI hivatkozás esetén, mely G-nek csomópontja
4. Az ( a, á, t ) triplet akkor, és csak akkor része G-nek, ha az ( M(a), á, M(t) ) triplet része G'-nek.

Ebben a definícióban az M bijektív leképezés megmutatja, hogy hogyan lehet a G-ben lévõ minden egyes üres csomópontot helyettesíteni egy új üres csomóponttal, hogy G'-t kapjuk eredményül.

6.4 RDF URI hivatkozások

Az RDF gráfban egy URI hivatkozás (amelyet RDF URI hivatkozásnak nevezünk), egy olyan [UNICODE] karakterlánc, amely:

• nem tartalmaz egyetlen vezérlõ karaktert sem ( #x00 - #x1F, #x7F-#x9F),
• és amely egy olyan, érvényes URI karaktersorozat (az RFC2396 [URI], 2.1 szekciója értelmében), mely egy abszolút URI-t alkot (egy opcionális erõforrásrész-azonosítóval), és oly módon kerül kódolásra, hogy

a kódolás:

1. tartalmazza az Unicode karakterlánc UTF-8 [RFC-2279] kódolását, oktettsorozat formájában.
2. %-jellel vezeti be (és ezzel olvasáskor átugortatja) azokat az oktetteket, amelyek nem részei az US-ASCII karakterkészletnek.

Az ilyen tiltott és átugrott karakterek közé tartoznak az US-ASCII karakterkészlethez nem tartozó, tiltott karakterek mellett azok a kihagyandó karakterek is, amelyeket az [URI] dokumentum 2.4 szekciója felsorol, kivéve a (#) és (%) karaktereket, valamint a szögletes zárójel karaktereket, amelyeket újraengedélyezett az [RFC-2732].

A nem engedélyezett oktetteket az URI karakter átugró mechanizmusával kell kódolni, ami úgy történik, hogy ezeket %HH formára konvertáljuk, ahol HH az oktett értékének megfelelõ kétjegyû hexadecimális szám.

Két RDF URI hivatkozás akkor, és csak akkor egyenlõ, ha Unicode karakterláncként, karakterrõl karakterre összehasonlítva egyenlõeknek bizonyulnak.

6.5 RDF literálok

Egy RDF gráfban egy literál egy vagy két nevesített komponenst tartalmaz.

Minden literálnak van egy lexikális formája, mely egy [UNICODE] karakterlánc, Normal Form C [NFC] kódolással.

A típus nélküli literáloknak van egy lexikális formájuk és egy opcionális nyelv tegjük, ahogyan azt az [RFC-3066] ajánlja, és amelyet kisbetûkre normalizálunk.

A tipizált literáloknak van egy lexikális formájuk, és egy adattípus URI-jük, mely egy RDF URI hivatkozás.

6.5.1 Literálok egyenlõsége

Két literál akkor, és csak akkor egyenlõ, ha velük kapcsolatban az alábbi állítások hiánytalanul igazak:

• A két lexikális forma karakterláncai karakterrõl karakterre megegyeznek.
• Vagy mindkét literál tartalmaz nyelv teget, vagy egyik sem.
• Ha mindkettõ tartalmaz nyelv teget, akkor azok egyenlõek.
• Vagy mindkét literál tartalmaz adattípus URI-t, vagy egyik sem.
• Ha mindkettõ tartalmaz ilyen URI-t, akkor azok karakterrõl karakterre megegyeznek.

Megjegyzés: Az RDF literálok különböznek, és megkülönböztethetõk az URI hivatkozásoktól; például: a http://example.org mint (típus és nyelv teg nélküli) RDF Literal nem egyenlõ a http://example.org-gal mint RDF URI hivatkozással.

6.5.2 A tipizált literál értéke

Az adattípus URI-k adattípusokra hivatkoznak. Az XML Séma beépített adattípusaira olyan URI-kkel hivatkozunk, mint pl: http://www.w3.org/2001/XMLSchema#int. Az rdf:XMLLiteral adattípus URI-je szintén használható adattípusként. Használhatók még egyéb, implementációtól függõ mechanizmusok is, amelyekben szintén URI-k hivatkoznak adattípusokra.

A tipizált literál értékét úgy kapjuk meg, hogy a literál lexikális formájára alkalmazzuk az adattípusának URI-jéhez asszociált, lexikálisról értékre történõ leképezést.

Ha a lexikális forma nincs benne annak az adattípusnak a lexikális terében, amelyre a literál adattípus URI-je hivatkozik, akkor nem kapcsolható érték a tipizált literálhoz. Noha ez egy hiba, ilyen esetben mégsem beszélünk szintaktikailag rosszul formált dokumentumról.

Megjegyzés: Alkalmazási környezetben a tipizált literálok értékének összehasonlítása (lásd a 6.5.2 szekciónál) általában célravezetõbb, mint a szintaktikai formájuk összehasonlítása (lásd a 6.5.1 szekciónál). Ugyanígy, az RDF gráfok összehasonlításánál, azok szemantikai következményeinek összehasonlítása (lásd [RDF-SZEMANTIKA]) többnyire célravezetõbb, mint a szintaktikai egyenlõségük kimutatása (lásd a 6.3 szekciónál).

6.6 Üres csomópontok

Egy RDF gráfban az üres csomópontokat egy végtelen halmazból nyerjük. Az üres csomópontoknak ez a halmaza, továbbá az összes RDF URI hivatkozás halmaza, valamint az összes literál halmaza páronként diszjunkt halmazokat alkotnak.

Egyéb tekintetben az üres csomópontoknak ez a halmaza tetszõleges.

Az RDF nem hivatkozik az üres csomópontok semmilyen belsõ struktúrájára. Két üres csomópontról mindig eldönthetõ, hogy azonosak-e, vagy sem.

7. Erõforrásrész-azonosítók

Az RDF olyan RDF URI hivatkozást használ, mely egy erõforrás kontextusfüggetlen azonosítójaként magában foglalhat egy erõforrásrész-azonosítót. Ugyanakkor az RFC 2396 [URI] kimondja, hogy egy okumentumrész-azonosító jelentése a dokumentum MIME tartalomtípusától függ, vagyis kontextusfüggõ.

Ezek az ellentmondónak tûnõ nézetek kibékíthetõk, ha meggondoljuk, hogy egy RDF gráfban szereplõ URI hivatkozást az application/rdf+xml MIME típus szerint kezelünk [RDF-MIME-TYPE]. Ha tehát adott egy RDF URI hivatkozás, mely egy abszolút URI-bõl és egy erõforrásrész-azonosítóból áll, akkor az erõforrásrész-azonosító ugyanazt a dolgot azonosítja, mint amit az az abszolút URI komponens, mely egy application/rdf+xml ábrázolású erõforrásra mutat. Így tehát:

• feltételezzük, hogy az URI rész (az erõforrásrész-azonosító nélkül) olyan erõforrást azonosít, amely RDF ábrázolású. Így pl., ha egy eg:someurl#frag azonosító szerepel egy RDF dokumentumban, akkor az eg:someurl mindig valamilyen RDF dokumentumot jelent (akkor is, ha ilyen dokumentum nem található a weben).
• az eg:someurl#frag jelenti azt a dolgot, amit az application/rdf+xml MIME tartalom-típus szabályai szerint az erõforrásrész (fragment) vagy nézet (view) jelent abban az RDF dokumentumban, amelyet eg:someurl azonosít. Ha ez a dokumentum nem létezik, nem elérhetõ, vagy nem application/rdf+xml formátumú, akkor nem tudható, hogy pontosan mi ez a nézet, de ez nem akadályozza meg az RDF-et abban, hogy róla kijelentéseket fogalmazzon meg.
• egy erõforrásrész-azonosító RDF-beli kezelése lehetõvé teszi, hogy ez olyan dolgot jelöljön, ami teljesen kívül áll a dokumentumon, sõt még azon a "közös információtéren" is, amit webnek nevezünk. Vagyis, ez lehet egy általánosabb fogalom, mint pl. valamilyen autó, vagy egy mitológiai egyszarvú.
• Ily módon egy application/rdf+xml dokumentum úgy viselkedik, mint egy közvetítõ, valamilyen konkrétan fellelhetõ webdokumentum, és az olyan, weben kívüli (esetleg absztrakt) entitások halmaza között, amelyeket RDF-ben le lehet írni. Webdokumentum alatt itt minimum önmagát értjük, de minden más, a weben visszakereshetõ olyan URI-t is, amelyet ez használ (a séma URI-ket, és a más dokumentumokra történõ hivatkozásokat is beleértve.)

Ez lehetõvé teszi, hogy oly módon használjuk az URI hivatkozásokat, és ezek jelentéseit, hogy az megfeleljen az RDF modell-elméletének és alkalmazásának, de megfeleljen a Web hagyományos viselkedésének is. Jegyezzük meg tehát, hogy az RDF (mint nyelv) szempontjából nem követelmény az, hogy egy RDF alkalmazás konkrétan el is tudja érni a gráfjában szereplõ URI hivatkozásokkal azonosított erõforrások bármilyen reprezentációját.

8. Köszönetnyilvánítás

Ez a dokumentum Pat Hayes, Sergey Melnik és Patrick Stickler jelentõs hozzájárulásával készült. Az õ irányításukkal fejlesztették ki azt a keretet, amelyet az olyan adattípusokról szóló RDF specifikációcsalád ír le, mint az egész számok és a dátumok.

A szerkesztõk köszönetet mondanak az értékes hozzájárulásukért az alábbi munkatársaknak: Frank Manola, Pat Hayes, Dan Brickley, Jos de Roo, Dave Beckett, Patrick Stickler, Peter F. Patel-Schneider, Jerome Euzenat, Massimo Marchiori, Tim Berners-Lee, Dave Reynolds és Dan Connolly.

Jeremy Carroll ezúton szeretné köszönetét kifejezni Oreste Signore úrnak, aki vendéglátója volt a W3C Olasz Irodájánál, valamint az Allessandro Fedo Információtudományi és Információtechnológiai Intézetnél (Istituto di Scienza e Tecnologie dell'Informazione "Alessandro Faedo"), mely az olasz nemzeti kutatási tanács (Consiglio Nazionale delle Ricerche) része, és ahol Jeremy vendégkutatóként dolgozik.

Ez a dokumentum az RDF Mag Munkacsoport bölcs és kitartó együttgondolkodásának eredménye. E csoport tagjai: Art Barstow (W3C), Dave Beckett (ILRT), Dan Brickley (ILRT), Dan Connolly (W3C), Jeremy Carroll (Hewlett Packard), Ron Daniel (Interwoven Inc), Bill dehOra (InterX), Jos De Roo (AGFA), Jan Grant (ILRT), Graham Klyne (Nine by Nine), Frank Manola (MITRE Corporation), Brian McBride (Hewlett Packard), Eric Miller (W3C), Stephen Petschulat (IBM), Patrick Stickler (Nokia), Aaron Swartz (HWG), Mike Dean (BBN Technologies / Verizon), R. V. Guha (Alpiri Inc), Pat Hayes (IHMC), Sergey Melnik (Stanford University) és Martyn Horner (Profium Ltd).

Ez a specifikáció épít továbbá egy korábbi RDF modell és szintaxis dokumentumra, amelyet Ora Lassilla és Ralph Swick szerkesztettek, valamint egy RDF séma dokumentumra is, amelynek a szerkesztõi Dan Brickley és R. V. Guha voltak. Azok az RDF és RDF Séma Munkacsoport-tagok, akik rész vettek ezeknek a korábbi dokumentumoknak a kidolgozásában, a következõk: Nick Arnett (Verity), Tim Berners-Lee (W3C), Tim Bray (Textuality), Dan Brickley (ILRT / University of Bristol), Walter Chang (Adobe), Sailesh Chutani (Oracle), Dan Connolly (W3C), Ron Daniel (DATAFUSION), Charles Frankston (Microsoft), Patrick Gannon (CommerceNet), R. V. Guha (Epinions, previously of Netscape Communications), Tom Hill (Apple Computer), Arthur van Hoff (Marimba), Renato Iannella (DSTC), Sandeep Jain (Oracle), Kevin Jones, (InterMind), Emiko Kezuka (Digital Vision Laboratories), Joe Lapp (webMethods Inc.), Ora Lassila (Nokia Research Center), Andrew Layman (Microsoft), Ralph LeVan (OCLC), John McCarthy (Lawrence Berkeley National Laboratory), Chris McConnell (Microsoft), Murray Maloney (Grif), Michael Mealling (Network Solutions), Norbert Mikula (DataChannel), Eric Miller (OCLC), Jim Miller (W3C, emeritus), Frank Olken (Lawrence Berkeley National Laboratory), Jean Paoli (Microsoft), Sri Raghavan (Digital/Compaq), Lisa Rein (webMethods Inc.), Paul Resnick (University of Michigan), Bill Roberts (KnowledgeCite), i Tsuyoshi Sakata (Digital Vision Laboratories), Bob Schloss (IBM), Leon Shklar (Pencom Web Works), David Singer (IBM), Wei (William) Song (SISU), Neel Sundaresan (IBM), Ralph Swick (W3C), Naohiko Uramoto (IBM), Charles Wicksteed (Reuters Ltd.), Misha Wolf (Reuters Ltd.) és Lauren Wood (SoftQuad).

9. A hivatkozások listája

9.1 Hivatkozások normatív dokumentumokra

[RDF-SZEMANTIKA]

Az RDF szemantikája, W3C Ajánlás, 2004. február 10. Szerkesztõ: Patrick Hayes. A legutolsó angol nyelvû verzió URL-je: http://www.w3.org/TR/rdf-mt/ .

[RDF-SZINTAXIS]

Az RDF/XML szintaxis specifikációja (átdolgozott kiadás), W3C Ajánlás, 2004. február 10. Szerkesztõ: Dave Beckett. A mindenkori legutolsó angol nyelvû verzió URL-je: http://www.w3.org/TR/rdf-syntax-grammar/ .

[RDF-MIME-TYPE]

MIME Media Types, The Internet Assigned Numbers Authority (IANA). This document is http://www.iana.org/assignments/media-types/ . The registration for application/rdf+xml is archived at http://www.w3.org/2001/sw/RDFCore/mediatype-registration .

[XML]

Extensible Markup Language (XML) 1.0, Second Edition, T. Bray, J. Paoli, C.M. Sperberg-McQueen and E. Maler, Editors. World Wide Web Consortium. 6 October 2000. This version is http://www.w3.org/TR/2000/REC-xml-20001006. The latest version of XML is available at http://www.w3.org/TR/REC-xml.

[XML-NS]

Namespaces in XML, T. Bray, D. Hollander and A. Layman, Editors. World Wide Web Consortium. 14 January 1999. This version is http://www.w3.org/TR/1999/REC-xml-names-19990114/. The latest version of Namespaces in XML is available at http://www.w3.org/TR/REC-xml-names/.

[RFC-2279]

RFC 2279 - UTF-8, a transformation format of ISO 10646, F. Yergeau, IETF, January 1998. This document is http://www.isi.edu/in-notes/rfc2279.txt.

[URI]

RFC 2396 - Uniform Resource Identifiers (URI): Generic Syntax, T. Berners-Lee, R. Fielding and L. Masinter, IETF, August 1998. This document is http://www.isi.edu/in-notes/rfc2396.txt.

[RFC-2732]

RFC 2732 - Format for Literal IPv6 Addresses in URL's, R. Hinden, B. Carpenter and L. Masinter, IETF, December 1999. This document is http://www.isi.edu/in-notes/rfc2732.txt.

[UNICODE]

The Unicode Standard, Version 3, The Unicode Consortium, Addison-Wesley, 2000. ISBN 0-201-61633-5, as updated from time to time by the publication of new versions. (See http://www.unicode.org/unicode/standard/versions/ for the latest version and additional information on versions of the standard and of the Unicode Character Database).

[NFC]

Unicode Normalization Forms, Unicode Standard Annex #15, Mark Davis, Martin Dürst. (See http://www.unicode.org/unicode/reports/tr15/ for the latest version).

[RFC-3066]

RFC 3066 - Tags for the Identification of Languages, H. Alvestrand, IETF, January 2001. This document is http://www.isi.edu/in-notes/rfc3066.txt.

[XML-XC14N]

Exclusive XML Canonicalization Version 1.0, J. Boyer, D.E. Eastlake 3rd, J. Reagle, Authors/Editors. W3C Recommendation. World Wide Web Consortium, 18 July 2002. This version of Exclusive XML Canonicalization is http://www.w3.org/TR/2002/REC-xml-exc-c14n-20020718/. The latest version of Canonical XML is at http://www.w3.org/TR/xml-exc-c14n.

[XML-SCHEMA2]

XML Schema Part 2: Datatypes, W3C Recommendation, World Wide Web Consortium, 2 May 2001.This version is http://www.w3.org/TR/2001/REC-xmlschema-2-20010502/. The latest version is available at http://www.w3.org/TR/xmlschema-2/.

9.2 Hivatkozások informatív dokumentumokra

[RDF-TESZTEK]

Az RDF tesztsorozata, W3C Ajánlás, 2004. február 10. Szerkesztõk: Jan Grant and Dave Beckett. A mindenkori legutolsó angol nyelvû verzió URL-je: http://www.w3.org/TR/rdf-testcases/ .

[RDF-SZÓKÉSZLET]

Az RDF Szókészlet Leíró Nyelv 1.0: RDF Séma, W3C Ajánlás, 2004. február 10. Szerkesztõk: Dan Brickley and R. V. Guha. A mindenkori legutolsó angol nyelvû verzió URL-je: http://www.w3.org/TR/rdf-schema/ .

[RDF-BEVEZETÉS]

Az RDF bevezetõ tankönyve, W3C Ajánlás, 2004. február 10. Szerkesztõk: Frank Manola and Eric Miller. A mindenkori legutolsó angol nyelvû verzió URL-je http://www.w3.org/TR/rdf-primer/ .

[CHARMOD]

Character Model for the World Wide Web 1.0, M. Dürst, F. Yergeau, R. Ishida, M. Wolf, T. Texin, Editors, World Wide Web Consortium Working Draft, work in progress, 22 August 2003. This version of the Character Model is http://www.w3.org/TR/2003/WD-charmod-20030822/. The latest version of the Character Model is at http://www.w3.org/TR/charmod/.

[XML-1.1]

Extensible Markup Language (XML) 1.1, John Cowan, Editor. W3C Candidate Recommendation 15 October 2002. This version is http://www.w3.org/TR/2002/CR-xml11-20021015/. The latest version is available at http://www.w3.org/TR/xml11/.

[XML-SCHEMA1]

XML Schema Part 1: Structures W3C Recommendation, World Wide Web Consortium, 2 May 2001. This version is http://www.w3.org/TR/2001/REC-xmlschema-1-20010502/. The latest version is available at http://www.w3.org/TR/xmlschema-1/.

[XML-NAMESPACES-1.1]

Namespaces in XML 1.1, Tim Bray, Dave Hollander, Andrew Layman, Richard Tobin, Editors. W3C Proposed Recommendation 05 November 2003. This version is http://www.w3.org/TR/2003/PR-xml-names11-20031105/. The latest version is available at http://www.w3.org/TR/xml-names11/.

[XML-INFOSET]

XML Information Set, John Cowan and Richard Tobin, W3C Recommendation, 24 October 2001. This document is http://www.w3.org/TR/2001/REC-xml-infoset-20011024/. The latest version is available at http://www.w3.org/TR/xml-infoset/.

[XPATH]

XML Path Language (XPath) Version 1.0, J. Clark and S. DeRose, Editors. World Wide Web Consortium, 16 November 1999. This version of XPath is http://www.w3.org/TR/1999/REC-xpath-19991116. The latest version of XPath is at http://www.w3.org/TR/xpath.

[OWL]

Az OWL Web Ontológia Nyelv – Referencia, W3C Ajánlás, 2004. február 10. Szerkesztõk: Mike Dean and Guus Schreiber . A mindenkori legutolsó angol nyelvû verzió URL-je: http://www.w3.org/TR/owl-ref/ .

[RDF-MS]

Resource Description Framework (RDF) Model and Syntax Specification, O. Lassila and R. Swick, Editors. World Wide Web Consortium. 22 February 1999. This version is http://www.w3.org/TR/1999/REC-rdf-syntax-19990222/. The latest version of RDF M&S is available at http://www.w3.org/TR/REC-rdf-syntax/.

[XHTML]

XHTML 1.0 The Extensible HyperText Markup Language (Second Edition), World Wide Web Consortium. 26 January 2000, revised 1 August 2002. This version is http://www.w3.org/TR/2002/REC-xhtml1-20020801/. The latest version of XHTML 1 is available at http://www.w3.org/TR/xhtml1/.

[IRI draft]

Internationalized Resource Identifiers (IRIs), M. Dürst and M. Suignard, Internet-Draft, June 2003, expires December 2003. This document is http://www.w3.org/International/iri-edit/draft-duerst-iri-04.

[TAG]

TAG Issues List, W3C Technical Architecture Group. This document is http://www.w3.org/2001/tag/issues.

A. függelék: Változások a 2003. október 10-i végleges munkaanyaghoz képest

Nem voltak lényeges változtatások.

Az alábbi szerkesztõi változtatásokat hajtották végre az anyagon:

A gráfok egyenlõségének pontosabb megfogalmazása

Herman ter Horst javaslatára a 6.3 szekció fogalmazása pontosításra került.

A 'globálisan' kifejezés kihagyása

Ugyancsak ter Horst megjegyzése nyomán a 3.2 szekcióban egy mondat fogalmazása megváltozott, hogy kimaradjon a 'globálisan' kifejezés, mely definiálatlan és nem világos fogalom.

%-jelek az RDF URI hivatkozásokban

Patel-Schneider javaslatára egy további megjegyzés került a szövegbe %-jeles karakter-átugratásról a 6.4 RDF URI hivatkozások szekcióban. Egy új informatív hivatkozással is gyarapodott a dokumentum, mely a [TAG] problémalistájára mutat.

A hivatkozások listájában

Az RDF-re és az OWL-ra vonatkozó dátumozott hivatkozások idõszerûsítése megtörtént.